Az országos rendőrfőkapitány a jelentésében tett megállapításokkal alapvetően egyetértett, a Rendőrség közigazgatási hatóságainak tevékenységével összefüggésben jelzett jogalkalmazási problémákat korábban már az Országos Rendőr-főkapitányság is feltárta, és már az ajánlás megküldését megelőzően több intézkedést tett azok megszüntetésére, így többek között változtatott az ügymeneten, illetve 2010. március 1-jétől sor került a hatásköri és illetékességi szabályok módosítására, amely egy új szervezet kialakításával többek között a korábban észlelt jogalkalmazási problémák kiküszöbölését szolgálja.

Alapvető véleménykülönbség alakult ki ugyanakkor az eljárási határidők túllépésének lehetséges jogkövetkezményei tekintetében. Az Országos Rendőr-főkapitányság határozott álláspontja, hogy a közúti közlekedési bírságolás lefolytatására meghatározott hatvan napos határidő eljárási határidő, így annak esetleges túllépése nem eredményezi a felelősség megszűnését. A határidő túllépésére hivatkozással indított közigazgatási perekben hozott bírósági döntések ezt az érvelést támasztották alá, és ebben a tekintetben a jövőre nézve még egyértelműbb eligazítást jelenthet a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 1/2010. (II.18.) jogegységi határozata, amely egyértelműen kimondja, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti tehát, hogy – az országgyűlési biztosi jelentésben foglalt következtetésektől eltérően – a hatvan napos határidőt nem lehet elévülési határidőnek tekinteni, ezért az ügyintézési határidő túllépése önmagában nem eredményezi a felelősség elévülését, így az nem tekinthető jogvesztőnek.

A jogegységi határozat azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a határidő túllépése abban az esetben eredményezheti a közigazgatási döntés hatályon kívül helyezését, és szükség esetén a hatóság új eljárásra kötelezését, ha az az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősül. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha maga az eljárási jogszabálysértés jelentős, az kihat a döntés érdemére is, és az a bírósági eljárásban nem orvosolható. Ennek megfelelően a Rendőrség kizárólag akkor kezeli az eljárási határidő túllépését az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként, ha a határidő túllépése miatt az üzembentartó mentesülése vagy a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték beszerzése hiúsul meg.

Az eljárás megindításáról történő értesítéssel kapcsolatosan az országgyűlési biztosi jelentésre adott válaszában az országos rendőrfőkapitány leszögezte, hogy a 60/2009. (V. 28.) AB határozatát követően a Rendőrség változtatott a korábbi gyakorlatán, és függetlenül attól, hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezései bizonyos feltételekkel lehetőséget adnak az eljárás megindításáról szóló értesítés mellőzésére, a Rendőrség a bírságot kiszabó határozat meghozatalát megelőzően értesíti az üzembentartókat a közigazgatási eljárás megindításáról.

ORFK Szóvivői Iroda