A megbeszélést egy pártatlan, rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól független
személy, az Igazságügyi Hivatal közvetítője (mediátora) vezeti. A mediátor segíti a problémás helyzet rendezését, megnyugtató lezárását
és a felek számára elfogadható megállapodás létrehozását, de nem nyilvánít véleményt,
nem ad tanácsot a jóvátétel módjára vonatkozóan.
A mediáción való részvétel mind a sértett, mind az elkövető részéről önkéntes, a hozzájárulását bármelyik fél bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja, vagy kérheti a közvetítői
eljárás befejezését.
A mediáció igénybevétele díjmentes.
Milyen esetben, milyen feltételekkel kerülhet sor közvetítői eljárásra?
Mediációra kerülhet sor a törvény szerint, ha a bűncselekmény:
-
közlekedési bűncselekmény (pl. közúti baleset gondatlan okozása)
-
személy elleni bűncselekmény (pl. testi sértés)
-
vagyon elleni bűncselekmény (pl. lopás, rongálás, csalás, sikkasztás)
és maximum öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A mediációnak feltétele az is, hogy az elkövető az ügy nyomozati szakaszában
teljes beismerő vallomást tegyen, amellyel vállalja a felelősséget a bűncselekmény
elkövetéséért.
Ki kéri és ki engedélyezi a közvetítői eljárást?
Ha Ön elkövetőként vagy sértettként érintett, már a rendőrségen kaphat tájékoztatást
a mediációról, és kérheti írásban a közvetítői eljárást. Később az ügyésznél vagy
a bíróságon az első fokú eljárásban is kezdeményezheti a mediációt. Kérelem nyomtatvány
letölthető innen:
Kérelem - sértett
Kérelem - terhelt
Részletes információkat talál az Igazságügyi Hivatal honlapján is: www.kih.gov.hu
Az ügyész vagy a bíró dönt a közvetítői eljárás lefolytatásáról, de csak akkor,
ha a sértett és az elkövető is hozzájárul. Amikor a felek nyilatkoztak, hogy kérik
a közvetítői eljárást, az ügyész vagy bíró még további szempontokat is vizsgál
és dönt a mediáció elrendeléséről. Ha engedélyezi a mediációt, akkor felfüggeszti
a büntetőeljárást és a mediátorhoz küldi az ügyet, ha elutasítja a kérelmet, erről
határozatot hoz. A döntés ellen van jogorvoslati lehetőség.
Mi történik a mediáció elrendelése után?
A mediátor levélben vagy telefonon felveszi Önnel a kapcsolatot és tájékoztatja
az eljárás menetéről, illetve a mediációs ülés helyszínéről és időpontjáról.
Hol kerül sor a közvetítői megbeszélésre és ki vesz részt rajta?
A közvetítői megbeszélésre biztonságos és nyugodt környezetben, az Igazságügyi
Hivatal irodáiban kerül sor.
Az ülésen mindenképpen részt vesz a sértett, az elkövető és a mediátor. Ha szükségét
érzi, kérheti, hogy az Ön oldalán két támogató személy (pl. családtagja) is jelen
legyen. Ha van jogi képviselője, ő is részt vehet a mediációs ülésen.
Ha Ön 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét nem, az ülésen részt kell
vennie törvényes képviselőjének (szüleinek vagy az Önért felelős személynek) is.
Hogyan zajlik a közvetítői megbeszélés?
Az ülésen, ami általában 1-2 órás, Ön és a másik fél is elmondhatja, hogyan élte
át a történteket, milyen következményei voltak az esetnek, kérdéseket is tehet
fel a másik félnek, reagálhat az elmondottakra. Mindent megbeszélhetnek az üggyel
kapcsolatban, amit fontosnak gondolnak. Ez nem szembesítés és nem bírósági tárgyalás,
hanem egy olyan eljárás, ahol lehetősége van Önnek és a másik félnek arra, hogy
együtt rendezzék a konfliktust, és közösen találjanak megoldást az eset mindkét
fél számára megnyugtató lezárására. A mediátor segíti a felek közötti párbeszédet
és a megegyezést a jóvátétel módjában. Az Önök megállapodását a mediátor írásba foglalja.
A mediátor nemcsak megszervezi és levezeti a beszélgetést, hanem gondoskodik
róla, hogy a mediáción részt vevők biztonságban érezzék magukat és tisztelettel beszéljenek egymással.
Milyen formái lehetnek a jóvátételnek?
Ezt mindig az adott eset sajátosságai, illetve a sértett fél szükségletei határozzák
meg. Jóvátétel lehet bármi, ami az okozott sérelem enyhítésére a sértettnek megfelelő
és az elkövető által teljesíthető. Ha a sértett úgy érzi, a jóvátétel már az elkövető
bocsánatkérésével megvalósulhat, de megállapodhatnak anyagi vagy egyéb, nem anyagi
módon (például személyes segítségnyújtással, munkavégzéssel), történő jóvátételben
is.
Szimbolikus módja lehet a jóvátételnek az is, ha az elkövető valamilyen, a társadalom
javát szolgáló tevékenységgel teszi jóvá az okozott sérelmet. A közösségi jóvátétel
lehetséges formáiról kérésükre a mediátor nyújt tájékoztatást.
Mi történik a mediációs ülés után?
A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol
az ügyésznek vagy a bírónak. Ha a megállapodásban foglaltak teljesülnek, a büntetőeljárást
megszüntetik, vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat.
Ha az ülésen nem születik megállapodás, vagy az nem teljesül, a büntetőeljárás
folytatódik tovább, de a közvetítői megbeszélésen elhangzottakat a továbbiakban
nem lehet felhasználni. A résztvevőket a mediáció után is titoktartás kötelezi.
Milyen előnyei lehetnek a sértett számára a mediációnak?
-
Elmondhatja, milyen hatással volt életére a bűncselekmény, kifejezheti érzéseit
a történtekkel kapcsolatban.
-
Kérdéseket tehet fel az elkövetőnek, megismerheti a másik fél szempontjait.
-
Elmondhatja, mire van szüksége ahhoz, hogy feldolgozhassa a bűncselekmény által
okozott sérelmeket, lezárja a történteket.
-
Az érdekeinek megfelelő jóvátételhez juthat.
-
A büntető ügy hamarabb lezárulhat.
Milyen előnyei lehetnek az elkövető számára a mediációnak?
-
Önként vehet részt a mediációs eljárásban.
-
Aktív részese, alakítója lehet a folyamatnak.
-
Személyesen találkozhat cselekménye sértettjével, és elmondhatja indokait.
-
Megbánást tanúsíthat, megnyugvást találhat.
-
Olyan jóvátételi formát javasolhat, melynek teljesítésére képes.
-
Ha jóváteszi az okozott sérelmet, elkerülheti az eljárás folytatását és nem válik
büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető.
Jogi háttér
Ha szeretne utánanézni a vonatkozó szabályozásnak, itt tájékozódhat: www.kih.gov.hu
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 221/A. §-a
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 36. §-a
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII.
törvény
Kérelem nyomtatvány letölthető innen:
Kérelem - sértett
Kérelem - terhelt