ORFK PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA
Magyar oldalak / Megelőzés / Bűnmegelőzés / Mediáció /

Információk a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárásról (büntetőjogi mediációról)
2010.08.19. csütörtök 09:04

Mi a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, más néven büntetőjogi mediáció?
A büntetőjogi mediáció során a bűncselekmény sértettje és elkövetője személyes találkozó keretében beszélhetnek a történtekről, a bűncselekmény következményeiről, az okozott sérelmekről, valamint a jóvátétel lehetőségeiről.

A megbeszélést egy pártatlan, rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól független személy, az Igazságügyi Hivatal közvetítője (mediátora) vezeti. A mediátor segíti a problémás helyzet rendezését, megnyugtató lezárását és a felek számára elfogadható megállapodás létrehozását, de nem nyilvánít véleményt, nem ad tanácsot a jóvátétel módjára vonatkozóan.

 

A mediáción való részvétel mind a sértett, mind az elkövető részéről önkéntes, a hozzájárulását bármelyik fél bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja, vagy kérheti a közvetítői eljárás befejezését.

 

A mediáció igénybevétele díjmentes.

 

Milyen esetben, milyen feltételekkel kerülhet sor közvetítői eljárásra?

 

Mediációra kerülhet sor a törvény szerint, ha a bűncselekmény:

  1. közlekedési bűncselekmény (pl. közúti baleset gondatlan okozása)

  2. személy elleni bűncselekmény (pl. testi sértés)

  3. vagyon elleni bűncselekmény (pl. lopás, rongálás, csalás, sikkasztás)

és  maximum öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

 

A mediációnak feltétele az is, hogy az elkövető az ügy nyomozati szakaszában teljes beismerő vallomást tegyen, amellyel vállalja a felelősséget a bűncselekmény elkövetéséért.

 

Ki kéri és ki engedélyezi a közvetítői eljárást?

 

Ha Ön elkövetőként vagy sértettként érintett, már a rendőrségen kaphat tájékoztatást a mediációról, és kérheti írásban a közvetítői eljárást. Később az ügyésznél vagy a bíróságon az első fokú eljárásban is kezdeményezheti a mediációt.  Kérelem nyomtatvány letölthető innen:

Kérelem - sértett

Kérelem - terhelt

 

Részletes információkat talál az Igazságügyi Hivatal honlapján is: www.kih.gov.hu

 

Az ügyész vagy a bíró dönt a közvetítői eljárás lefolytatásáról, de csak akkor, ha a sértett és az elkövető is hozzájárul. Amikor a felek nyilatkoztak, hogy kérik a közvetítői eljárást, az ügyész vagy bíró még további szempontokat is vizsgál és dönt a mediáció elrendeléséről. Ha engedélyezi a mediációt, akkor felfüggeszti a büntetőeljárást és a mediátorhoz küldi az ügyet, ha elutasítja a kérelmet, erről határozatot hoz. A döntés ellen van jogorvoslati lehetőség.

 

Mi történik a mediáció elrendelése után?

 

A mediátor levélben vagy telefonon felveszi Önnel a kapcsolatot és tájékoztatja az eljárás menetéről, illetve a mediációs ülés helyszínéről és időpontjáról.

 

Hol kerül sor a közvetítői megbeszélésre és ki vesz részt rajta?

 

A közvetítői megbeszélésre biztonságos és nyugodt környezetben, az Igazságügyi Hivatal irodáiban kerül sor.

 

Az ülésen mindenképpen részt vesz a sértett, az elkövető és a mediátor. Ha szükségét érzi, kérheti, hogy az Ön oldalán két támogató személy (pl. családtagja) is jelen legyen. Ha van jogi képviselője, ő is részt vehet a mediációs ülésen.

 

Ha Ön 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét nem, az ülésen részt kell vennie törvényes képviselőjének (szüleinek vagy az Önért felelős személynek) is.

 

Hogyan zajlik a közvetítői megbeszélés?

 

Az ülésen, ami általában 1-2 órás, Ön és a másik fél is elmondhatja, hogyan élte át a történteket, milyen következményei voltak az esetnek, kérdéseket is tehet fel a másik félnek, reagálhat az elmondottakra. Mindent megbeszélhetnek az üggyel kapcsolatban, amit fontosnak gondolnak.  Ez nem szembesítés és nem bírósági tárgyalás, hanem egy olyan eljárás, ahol lehetősége van Önnek és a másik félnek arra, hogy együtt rendezzék a konfliktust, és közösen találjanak megoldást az eset mindkét fél számára megnyugtató lezárására. A mediátor segíti a felek közötti párbeszédet és a megegyezést a jóvátétel módjában.  Az Önök megállapodását a mediátor írásba foglalja.

 

A mediátor nemcsak megszervezi és levezeti a beszélgetést, hanem gondoskodik róla, hogy a mediáción részt vevők biztonságban érezzék magukat és tisztelettel beszéljenek egymással.

 

Milyen formái lehetnek a jóvátételnek?

 

Ezt mindig az adott eset sajátosságai, illetve a sértett fél szükségletei határozzák meg. Jóvátétel lehet bármi, ami az okozott sérelem enyhítésére a sértettnek megfelelő és az elkövető által teljesíthető. Ha a sértett úgy érzi, a jóvátétel már az elkövető bocsánatkérésével megvalósulhat, de megállapodhatnak anyagi vagy egyéb, nem anyagi módon (például személyes segítségnyújtással, munkavégzéssel), történő jóvátételben is.

 

Szimbolikus módja lehet a jóvátételnek az is, ha az elkövető valamilyen, a társadalom javát szolgáló tevékenységgel teszi jóvá az okozott sérelmet. A közösségi jóvátétel lehetséges formáiról kérésükre a mediátor nyújt tájékoztatást.

 

Mi történik a mediációs ülés után?

 

A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek vagy a bírónak. Ha a megállapodásban foglaltak teljesülnek, a büntetőeljárást megszüntetik, vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat.

 

Ha az ülésen nem születik megállapodás, vagy az nem teljesül, a büntetőeljárás folytatódik tovább, de a közvetítői megbeszélésen elhangzottakat a továbbiakban nem lehet felhasználni. A résztvevőket a mediáció után is titoktartás kötelezi.

 

Milyen előnyei lehetnek a sértett számára a mediációnak?

 

  • Elmondhatja, milyen hatással volt életére a bűncselekmény, kifejezheti érzéseit a történtekkel kapcsolatban.

  • Kérdéseket tehet fel az elkövetőnek, megismerheti a másik fél szempontjait.

  • Elmondhatja, mire van szüksége ahhoz, hogy feldolgozhassa a bűncselekmény által okozott sérelmeket, lezárja a történteket.

  • Az érdekeinek megfelelő jóvátételhez juthat.

  • A büntető ügy hamarabb lezárulhat.

 

Milyen előnyei lehetnek az elkövető számára a mediációnak?

 

  • Önként vehet részt a mediációs eljárásban.

  • Aktív részese, alakítója lehet a folyamatnak.

  • Személyesen találkozhat cselekménye sértettjével, és elmondhatja indokait.

  • Megbánást tanúsíthat, megnyugvást találhat.

  • Olyan jóvátételi formát javasolhat, melynek teljesítésére képes.

  • Ha jóváteszi az okozott sérelmet, elkerülheti az eljárás folytatását és nem válik büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető.

 

Jogi háttér

 

Ha szeretne utánanézni a vonatkozó szabályozásnak, itt tájékozódhat: www.kih.gov.hu

 

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 221/A. §-a
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 36. §-a
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény

 

Kérelem nyomtatvány letölthető innen:

Kérelem - sértett

Kérelem - terhelt

Kapcsolódó anyagok
Letölthető állományok