Tekintettel a probléma súlyára, az új belső norma hatályba lépéséig az ORFK BF.  Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály egy programtervet dolgozott ki, amely 2009. december 31-én került jóváhagyásra. A programterv kiemelt figyelmet fordít a cigány kisebbséggel való kapcsolattartás előtérbe helyezésére. Az általános feladatok meghatározása a fentiekben említett szempontok alapján történt, amely betekintést ad a területi és helyi rendőri szervek – kisebbségekkel kapcsolatos – feladatainak végrehajtásába.

A területi szervek az elmúlt évben is kiemelt feladatként kezelték a roma szervezetekkel az egymást támogató jó partneri viszony kialakítását, a cigányság és a Rendőrség közötti konfliktus és előítélet-mentes kapcsolat megteremtését és fenntartását. Ezen túlmenően mindenhol nagy hangsúlyt fektettek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal történő különböző szintű együttműködések létrehozására, illetve a már meglévők erősítésére. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évben az együttműködések gyakorlatiasabbá váltak, még azon esetekben is, ahol erre külön nem született írásos együttműködési megállapodás.

A cigány kisebbségi önkormányzatokkal történő együttműködés – bár minden egyes területi szerv jó kapcsolattartásra hivatkozik – konkrét, írásba foglalt megállapodás formájában nem minden megyében valósult meg. Ennek okai különbözőek, függ az adott népességben élő romák számától és attól, hogy a kapcsolattartás kialakult gyakorlata mennyire indokolja annak együttműködési megállapodás formájában történő rögzítését.

Egyes megyék, mint például Békés, Csongrád, Fejér megye, ennek hiányában is jól működő kommunikációs csatornákat építettek ki a kisebbségi önkormányzatokkal, illetőleg azok képviselőivel.

Az együttműködési megállapodásokat, azok időszerűségét a területi és helyi szervek megvizsgálták, adott esetben javaslatot tettek a korszerűsítésükre. A megyei rendőr-főkapitányságok a rendőrség és cigányság kapcsolatának javítására, a diszkrimináció csökkentésére éves munkatervet készítettek, az abban vállaltakat maradéktalanul végrehajtották. Nehézséget okozott, hogy egyes roma csoportok az önkormányzatoknál megválasztott elnököt, nem minden esetben fogadták el, mint legitim vezetőt.

Az együttműködési megállapodások, illetőleg annak hiányában, az általános kapcsolattartás során szerzett tapasztalatok, eredmények alapján említést érdemel néhány jó gyakorlat.

• A BRFK és az IRM Rendészeti és Bűnmegelőzési Akadémia közös szervezésében konfliktuskezelési tréning megtartására került sor. A tréning azt a célt szolgálta, hogy a résztvevők felismerjék a romák és a rendőrök közötti kapcsolatok, az együttműködés, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fontosságát. Célja volt továbbá, hogy csökkentse a romák és rendőrök közötti kölcsönös előítéleteket.

• A Baranya MRFK bűnmegelőzési szakemberei Pécsett a Gandhi Gimnáziumban áldozatvédelmi képzést tartottak a prostitúció, büntethetőség, családon belüli erőszak témaköreiben. A gyermek- és ifjúságvédelmi műhelyben az előadók nagy hangsúlyt helyeztek a cigány szokások szerinti gyermeknevelés megváltoztatatására, arra, hogy  ne tartsák elfogadott normának a gyermekük iskolakerülését, a korán kötött házasságokat, a társadalom által elfogadott hétköznapi szabályok be nem tartását,  illetőleg, hogy ezen ismeretek hiányában éljenek. A műhelymunkában való részvételre a helyi cigány vezetőknek, ill. önkénteseknek is lehetősége volt.

• A Csongrád MRFK székhelye szerinti  Szegedi Rendőrkapitányság a 2008/2009-es tanévben „Az esély az életre program” és az „Együtt Szegedért” projekt keretein belül délutáni elfoglaltságot jelentő programokat szerveztek szociálisan rászorult, roma és nem roma gyermekek részére, akik ezáltal szabadidejüket, hasznosan, felügyelet mellett tölthették el.

• A Jász-Nagykun-Szolnok MRFK a 2008-as évben „Biztonságban a közterületeken az összefogás erejével” címmel pályázatot nyert. A projekt céljaként jelölték meg a szorosabb együttműködés kialakítását a megyében élő kisebbségekkel, kiemelten a cigány kisebbséggel, annak érdekében, hogy fokozottabb mértékben vonják be őket a bűncselekmények megelőzésébe. A program folytatásaként roma foglalkoztatási kerekasztal került létrehozásra, amelybe a főkapitányság teljes szavazati joggal két főt delegált. Egyrészről roma népismeret oktatás indult a rendőrök részére, másrészről megkezdődött a cigány lakosság oktatása a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban. A közeljövőben felmerülő költségeket a cigány kisebbségi önkormányzat vállalta magára.

• A Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK „Az illetékességi területünkön élő kisebbséggel való kommunikációs kapcsolat fejlesztése, áldozattá és elkövetővé válásuk megelőzése” címmel új projektet készített elő. A program egyik legsikeresebb része a Diákok az Iskolai Erőszak Ellen - Bűnmegelőzési program végrehajtása volt, amely az iskolákban elkövetett jogsértő magatartások visszaszorítását célozta meg.

A Háló Program tapasztalatait is felhasználva a területi rendőri szervek vezetői folyamatosan figyelemmel kísérik illetékességi területük bűnügyi, közbiztonsági folyamatait, tendenciáit, azokra azonnal adekvát válaszokkal élnek. A rendőrség képviselői a különböző lakossági fórumok keretében ezekről a folyamatokról, az azokra adott rendőri intézkedésekről a lakosságot folyamatosan tájékoztatják, valamint a felvetődött állampolgári észrevételek figyelembe vételével végzik további tevékenységüket. A kisebbségi összekötők napi kapcsolatot tartanak fenn a roma szerveződésekkel, munkájukat a körzeti megbízottakkal konstruktívan együttműködve végzik. A Rendőrség kisebbségi referensei azon térségekben is kapcsolatban állnak a cigány önkormányzatok vezetőivel, ahol nem hoztak létre Kistérségi Egyeztető Fórumot.

A rendőrség kisebbségi összekötői illetékességi területükön felmérték mindazon oktatási intézményeket, iskolákat, alapítványokat, amelyek hátrányos helyzetű, marginalizálódott csoportok vagy romák felzárkóztatásával foglalkoznak. Ennek során kizárólag azon intézmények kerültek látótérbe, ahol tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatásával foglalkoznak, etnikai hovatartozástól függetlenül.

A területi szervek kisebbségi összekötői számba vették az elmúlt öt év vonatkozásában a cigánysággal, illetve a hátrányos helyzetű lakossággal kapcsolatban végrehajtott bűnmegelőzési és konfliktuskezelési programokat. Azok felhasználhatóságát értékelték, javaslatot tettek a gyakorlatban jól működő projektek széles körben történő megismertetésére.

Jó példaként említhetjük a Borsod-Abaúj-Zemplén MRFK törekvéseit a hátrányos helyzetű csoportok áldozattá, illetve elkövetővé válásának megelőzésére.

Számos projektjük közül kiemelkedő:

• Police Mobil (P-Mobil) néven egy felmatricázott bűnmegelőzési mikrobuszt állítottak szolgálatba. A busz külső felületén színes, nagyméretű fotók, feliratok hívják fel a figyelmet a prevenció fontosságára. A jármű mobilitásából adódóan nagymértékben megkönnyíti a bűnmegelőzési szakemberek által közvetített ajánlások minél szélesebb körben való megismertetését.

• A „Nehéz út” településbiztonsági program konkrétan megnevezi a problémák gyökerét, bemutatja a rendőri intézkedés határát, javaslatot tesz a problémák helyi kezelésére.  

• A 2005. évtől működő Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszeren (ELBIR) keresztül szintén visszatérően foglalkoznak a kisebbségekkel kapcsolatos problémák feldolgozásával.  

Valamennyi rendőri szervnél az elmúlt esztendőben komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a cigány lakossággal szembeni rendőri intézkedések szakszerűségére, jogszerűségére. Elmondható, hogy a hivatásos állomány tisztában van az előítélet-mentes, arányos és jogszerű intézkedések fontosságával. Az elmúlt esztendőben a hivatalos rendőri intézkedések, fellépések az adott helyzethez igazodó, elvárható magatartással valósultak meg.

Az ORFK kisebbségi referense felvette a kapcsolatot az Országos Kriminológiai Intézet igazgatójával annak érdekében, hogy az elmúlt években készült, romákkal kapcsolatos konfliktushelyzeteket feldolgozó tanulmányokat, elemzéseket beszerezze. Az igazgató tájékoztatása szerint az Intézet könyvtárában összegyűjtött tanulmányok az érdeklődők számára hozzáférhetőek. A kapcsolatfelvételt követően az együttműködés folyamatos.

A roma fiatalok rendőrré válásának elősegítését célzó ösztöndíjpályázatok kiírása folyamatos a rendőr-főkapitányságok részéről. Sajnálatosan, az ösztöndíjat elnyertek aránya nagyon alacsony, amelynek oka részben az érdektelenség, részben a feltételeknek való megfelelés hiánya. Ezen tendencia visszaszorítása érdekében a Komárom-Esztergom MRFK munkatársai kidolgoztak egy úgynevezett „Rendészeti Pályára Irányító Roma Program”-ot, amely egyfajta mentori segítséget nyújt a rendészeti pályára készülő roma fiatalok számára. A program célja, hogy a rendészeti pálya iránt érdeklődő roma fiatalokat tudatosan készítse fel az érettségire, majd a rendőr szakközépiskolába való sikeres felvételire.

Az elmúlt évben valamennyi területi szerv nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az illetékességi területén ösztönözze az állomány részvételét a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet szervezésében megvalósuló – az „Együttélési konfliktusok kezelésére felkészítő tréning, közbiztonsági közterületi szolgálatot teljesítő tiszthelyettesek számára” –  képzésen.

Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság által a cigány kisebbségi önkormányzatokkal történő együttműködés szabályozására vonatkozó utasítás elkészítéséhez létrehozott bizottság elsődleges munkáját elvégezte. A Borsod-Abaúj-Zemplén MRFK és a Szabolcs-Szatmár-Bereg MRKF bűnmegelőzési osztály vezetői 2009. december 15-ig az utasítás tervezetet az ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztályára felterjesztették. 2010. január 15-én egyeztető megbeszélésre került sor az ORFK Jogi Koordinációs Osztály bevonásával. Jelenleg a norma szövegének véglegesítése folyamatban van.

Az új norma elkészítéséhez írásban kerestük meg az Országos Cigány Önkormányzat vezetőjét álláspontjuk, véleményük és javaslatuk figyelembe vétele céljából. Ezzel egy időben együttműködésüket kértük, az általuk kijelölt vagy felkért kisebbségi összekötők névsorának megküldésében. Szóban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az OCÖ tisztújító ülését követően az aktuális listát haladéktalanul meg fogják küldeni a Rendőrség részére.

Mindezen tények figyelembe vétele mellett az ORFK-nak nem állt módjában a megyei rendőr-főkapitányságok felé továbbítani az OCÖ referensi listáját. A területi szervek kisebbségi összekötői ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatokkal a munkakapcsolat konstruktív és az együttműködés egy irányba mutató legyen.

A 7/2000. (II.29.) ORFK intézkedés 9.) pontjában meghatározottak szerint a területi szervektől beérkezett értékelő jelentések adatai alapján, 2009. decemberében országos értékelő jelentést készítettünk.

A kistérségi egyeztető fórumokon a rendőrség szakemberei folyamatosan jelen vannak, munkájukba a körzeti megbízottak is bevonásra kerültek. A körzeti megbízottak folyamatos munkakapcsolatban állnak az önkormányzatokkal, illetve a területileg illetékes családsegítő és gyermekvédelmi szolgálatokkal is. Az együttműködés kapcsán törekednek a roma származású állampolgárokkal kapcsolatos konfliktus helyzetek közös eszközökkel történő feloldására. Mindemellett a körzeti megbízottak és a területi szervek bűnmegelőzési osztályainak munkatársai szinte minden alkalmat megragadnak arra, hogy az általuk szervezett programokon a kirekesztés és a diszkrimináció ellen ható foglalkozásokat, fórumokat, valamint játékos vetélkedőket tartsanak. Ez a törekvés valósul meg többek között a gyermek- és ifjúságvédelmi projektek körében, mint például a D.A.D.A.,  ELLEN-SZER és „Iskola Rendőre” program.

ORFK BF Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály