Sokan már a fogalom hallatán is valamilyen megfejthetetlen forgalmi szituációra gondolnak. Minden bizonnyal jogosan, mert vagy soha el nem magyarázták a körforgalom lényegét, vagy a rossz tapasztalat nem engedi azt, hogy más megítélés alá essen. A körforgalom miatt az útkereszteződések biztonságosabbak, és gyorsabb áthaladást biztosítanak.

Hollandiában - ahol a világ legfejlettebb közlekedését tapasztalhatjuk - a forgalomirányító fényjelző készülékeket (a rendőrlámpákat) folyamatosan "lecserélik", ott ahol kialakítható a körforgalom. Gyakran a veszélyes csomópontokban.

Nekem is feltűnt és furcsán éreztem magam, amikor a megszokott útvonalon Leeuwárden felé közeledve számolni kezdtem volna a támpontot adó lámpákat, hogy a 6. lámpánál kell majd a NATO Légibázis felé balra bekanyarodni... és sehol a lámpák. Eltévedtünk? Másik úton jövünk? - villant fel bennem.
Az ismert tájékozódási pontok (híd, dokk, sétáló utca) miatt megnyugodtam - jó helyen járunk, csak valami megváltozott. A kereszteződésekben körforgalmat alakítottak ki.
Miért?
A lámpás kereszteződéseknél a forgalom "zavartalan és igazságos" levezetését a piros és a zöld jelzések szabályozzák. Nappal is, és éjjel is, amikor gyér a forgalom. Éjjel is - pirosnál - várni kell, még ha nem is jön a keresztirányokból senki. Ha valaki téved és behajt a tilos jelzésnél, akkor baj van....
És a szükség, a logika, a veszélyes kereszteződések biztonsága, a forgalom dinamikája, a tér, és sok más tényező szinte sugallta a körforgalom kialakítását.
A körforgalom "működik" éjjel is, gyér forgalomban is, és csúcsforgalomban is. A zippzár módszerhez hasonló bekapcsolódás - a keresztirányú forgalomba történő fokozatos behajtás - érvényesül.

A KRESZ nagyon röviden, szűkszavúan határozza meg a körforgalmat, mint fogalmat, és mutatja be a "Körforgalom" jelzőtáblát.

A jobboldali közlekedés irányából és a jobbratartási kötelezettségből adódóan a körforgalomba történő behajtás adott, de esetenként más szabályozás is érvényesülhet (a "főforgalomnak", vagy a tömegközlekedésnek ad elsőbbséget, vagy plusz-sávot...).
Egysávos és kétsávos (lehet többsávos is!) körforgalmú csomópontokat alakítanak ki.
A körforgalomban - a körfogalmú út szélességétől függően (pl: kétsávos) - a párhuzamos közlekedés szabályai érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a kör ívén párhuzamosan (egymás mellett) két autó is mehet. A jobb oldali sávban a jobbra hamarabb kilépő, míg a belső sávban a később kilépő haladhat, majd a kilépőponthoz közeledve - jobb oldalra besorolva - irányjelzéssel kihajt.
Aki már a körforgalomban közlekedik, elsőbbséget élvez a körforgalomba belépő járművekkel szemben. Belépéskor nem kell irányjelzést adni, de kilépésnél kötelező! Sávváltásnál szintén jelezni kell a sávváltási szándékot.
A körforgalmat keresztező villamos (bármely irányból is keresztezze azt) elsőbbséget élvez.

A körforgalom forgalomszervezési megoldás!
Esetenként gyorsítja a kereszteződés forgalmát azzal, hogy a befűződés szinte folyamatos (míg a lámpánál egyik irány áll, a másik megy). Ugyanakkor forgalomcsillapító hatása is van, mert rendre és rangra való tekintet nélkül (valamennyi irányból érkező jármű!) sebességcsökkentésre kényszerül, de haladásuk ekkor is folyamatos.

Előnye a biztonságon túl, hogy ha valaki eltéveszti a kihajtást (vagy meggondolja magát és máshol akar kimenni), akkor újra körbejárva korrigálhat.

A teljességhez hozzátartozik, hogy nem mindenhol alakítható ki pld: helyhiány, hegyes részeken a sík terület kialakítása nem lehetséges, máshol a lámpás keresztezés "szigora" indokolt, a főirány forgalma megtörik, lámpasorba (zöldhullámba) nem igazítható.

Elmondható, hogy az átgondoltan megépített körforgalmú csomópontok a járművezetők biztonságérzetét is fokozzák, de ezt is - sajátos logikája miatt - meg kell érteni, meg kell tanulni. A közlekedési morál kialakításának egyik legjobb lehetősége is!

Palágyi István
az ORFK főtanácsosa


Országos Balesetmegelőzési Bizottság