„Közlekedés – Rendőrség – Európai Unió”

jelmondattal november 27-28-án kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak öt ország – Francia, Osztrák, Holland, Német, Szlovák – közlekedésért felelős rendőri vezetőinek részvételével Budapesten. A rendezvény házigazdája az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság volt.

A magyarországi baleseti, közlekedésbiztonsági helyzetkép – más országokhoz - hasonló gondokat tár elénk. A különbözőség az egyes országokban meghonosodott közlekedési feltételrendszer és közlekedési kultúra eltérő színvonalából ered. Magyarországon a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program, a 2002-ben „a közúti közlekedés biztonságáról” szóló kormányhatározat végrehajtása 1990 – 2000 évek között jelentős eredményeket hozott. Egy évtized alatt a személysérüléses balesetek száma 37 %-kal, a meghalt személyeké 51 %-kal csökkent.

A 2000-es évhez hasonlítva a balesetek számában lassú növekedés történt, ez azonban a 2003. év eddig eltelt időszakát tekintve megállt. A kétségkívül eredményes időszak mellett azonban a fejlettebb európai országokhoz hasonlítva nálunk a balesetek súlyossági foka, a halálos áldozatok száma magas.

Az EU csatlakozás a magyar rendőrségre különösen a közlekedési szolgálatra jelentős feladatokat határoz meg, amely szerves része a közlekedéspolitikai elhatározásoknak. Természetszerűleg a korszerűbb rendőri közlekedésbiztonsági tevékenység elodázhatatlanul jelentős személyi, tárgyi fejlesztést, korszerűsítést igényel. Mindenek előtt kiemelést kíván a közúti forgalomellenőrzés modernizálása, ennek jegyében országos hatáskörű önálló „Autópálya rendőrség” létrehozása. Az autópályás szolgálat a gyorsforgalmi úthálózat felügyelete mellett egyben komplex rendőri tevékenységet (balesethelyszínelés, megelőzési és bűnügyi tevékenység) végezne. Emellett szükséges a területi forgalomellenőrzés fejlesztése is.

A tanácskozáson résztvevő országok rendőrségei – a magyar rendőrség elhatározásaival összhangban – deklarálták eltökélt szándékukat, hogy a ”Fehér könyvben” összefoglalt európai közlekedésbiztonság fejlesztésére irányuló ajánlásrészt a szolgálat tevékenységében érvényesítik. Egységes szellemiségű intézkedési gyakorlattal eredményesen lehet hatást kiváltani a balesetek, a halálos áldozatok számának csökkentésében. Évtizedünkben az unió egyes országai 50 %-nál nagyobb mértékű csökkenést is elérhetőnek tartják a halálos áldozatok számában. A közös álláspont az 50 %-os csökkenést tartja elérhetőnek.

A korántsem teljes körű összefoglaló fontos következtetései közül fontosnak tekinthető, hogy a magyarországi közlekedéspolitika fő elemei a rendőri közlekedésbiztonsági tevékenység leglényegesebb elhatározásai szinte teljességében azonosak az uniós vagy közeljövőben csatlakozni kívánó országokéval. Az alkalmazott módszerek fejlesztési javaslatok sokszínűsége a bevált gyakorlat adaptálása nélkülözhetetlen segítség a magyar rendőrség számára.

A holland rendőrség egyik legfontosabb elhatározása, hogy az EU országok rendőrségei megismerve egymás problémáit, törekedjenek közös intézkedési gyakorlat kialakítására. Az EU csatlakozás előtt álló országoknak a magyar és a holland gyakorlatot kell követni, mert vannak kézzelfogható eredmények, nem nulláról indulunk. Ehhez korszerűsíteni kell az irányítási folyamatot. Olyan egységes közlekedési információrendszer felállítását tartják a legfontosabbnak, amely segíti a rendőrségek stratégiai együttműködését.
Ismertették a TISPOL elnevezésű – közlekedési rendőrségek között működő – információs rendszerüket. A rendszer 1998 óta működik, 15 ország tagja. Javasolják az EU-ba belépő országoknak, hogy legyenek a rendszernek tagjai. Tapasztalataik szerint a rendszer bővítése lehetővé teszi a közlekedési rendőrségek tevékenységének összehangolását, egymás intézkedési gyakorlatának megismerését. Közvetlen kapcsolódási lehetőség a Brüsszeli központhoz. A belépésről szakmai elhatározás született.

Kifejtették a továbbiakban a „digitális” tachográf leolvasás bevezetésének fontosságát, a vezetési és pihenőidők betarttatásának ellenőrzéséhez a megfelelő műszaki háttér fejlesztését. A szabályozás legyen európai szintű, a túlsúlyos járművekre a megoldás, vagyis az ellenőrzés helyi.

Az osztrák rendőrség – hozzánk hasonlóan – úgy látja, hogy a közúti forgalom, a személy és áruszállítások volumene tovább fog növekedni. Ehhez új rendőri ellenőrzési módszereket kell kidolgozni. Fontosnak tartják az „L-17” rendszer bevezetését. Ez abból áll, hogy a gépjárművezető-képzés során a tanulónak összességében különböző forgalmi viszonyok között legkevesebb 3.000 kilométert kell levezetni ahhoz, hogy kellő gyakorlata legyen. Szólt arról is, hogy Európa országaiban különböző sebességhatárok érvényesek a lakott területen kívüli közlekedésre. Javasolják az egységesítést. Csak szisztematikus éves balesetszám csökkentésekkel lehet a halálos áldozatok számát az évtized végére felére mérsékelni.

A francia rendőri forgalomellenőrzés egyik legnagyobb problémája „a külföldi gépjárművek” ellenőrzése, a szabálytalankodókkal szembeni eljárások korszerűsítése, hatékonyságának növelése.

A magyarországi feladatokat összefoglalva abból kell kiindulni, hogy a pótolhatatlan emberi veszteség és a gazdasági kár az évtized végére mérsékelhető. A magyarországi közlekedésbiztonsági intézkedések az unió közlekedéspolitikájával harmonikus egységben kell, hogy megvalósuljanak. Ehhez az szükséges, hogy – az európai összehasonlításban alacsony, a veszteségből számított megelőzésre fordított részarány növekedjen – elérje legalább a 2-3 %-ot. Fontosnak tartjuk a büntetések európai
összehangolását, közös európai vezetői engedély bevezetését, az előéleti pontrendszer közös kezelésének bevezetését.

Legfontosabb feladat a jövőben a forgalomellenőrzés hatékonyságának növelése, kiemelten a gyorshajtások ellenőrzésére, az ittas vezetők forgalomból kiszűrésére.
A többi országhoz hasonlóan a passzív védőeszközök használatának ellenőrzése, a rendőri jelenlét, az elérhetőség, a reagáló készség fokozása, a forgalom segítése kell, hogy képezzék a rendőri intézkedési „filozófia” lényegét.

Valamennyi résztvevő ország delegációja tájékoztatott országa rendőri, közlekedési rendőri szervezeti struktúrájáról. Egyetértettek abban, hogy folyamatosan fejlesztett önálló közlekedési rendőrség, csendőrség képes a közúti forgalom biztonságát olyan szinten befolyásolni, hogy csökkenjen a balesetek, a halálos áldozatok száma. Európa országainak rendőrségei a „specializált” szolgálati struktúrákat tartják eredményesnek.

Külön hangsúlyt kapott a jövő feladatainak tervezésénél a felvilágosítás, nevelés, a társadalmi közrehatás fokozása, az intézményesített közlekedésbiztonsági propaganda növelése. Több külföldi – figyelemmel kísérve az ORFK-OBB tevékenységét – hangsúlyozta Magyarország előnyös helyzetét, hogy van egy nemzetközileg elismert jól működő szervezete.

A javaslatok, stratégiai elképzelések feldolgozása folyamatos. Egyértelműen leszögezhető, hogy az évenkénti tapasztalatcserék elősegítik az egységes európai gyakorlat kialakítását. Felgyorsítják a csatlakozási folyamat követelményének teljesítését, és hatékonyabbá teszik a magyar rendőrség közlekedésbiztonsági tevékenységét. Ebben fogalmazható meg a konferencia lényege.

ORFK-OBB